Emlékeim Palotai Erzsikéről

Ebben az embert próbáló időben egyre több szomorú hírt hallhatunk. Az egyik ilyen hír közvetlenül érinti iskolánkat: elveszítettük Palotai Erzsébet tanárnőt, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium kiváló (nyugalmazott) magyar- német szakos tanárát, igazgatóhelyettesét, az anyanyelvi szakkör vezetőjét, akivel gimnáziumunkban két évig együtt tanítottam. 83 éves volt.

Erzsikére mentoromként is tekinthettem. Ő ismertette meg velem az anyanyelvi mozgalom tagjainak szép, de nem könnyű feladatkörét, a szakkör működését, és segített kapcsolatot teremteni a nyíregyházi körvezetőkkel is. Tőle kaptam útmutatást a versenyekre való felkészítéshez és minden feladatköröm ellátásához. Utolsó aktív tanéve végén  nekem adta át a Péchy Blanka kör vezetését.

Palotai Erzsébet

Nyugdíjba vonulása után is tartotta velünk a kapcsolatot. Figyelemmel kísérte a munkánkat, velünk örült a sikereknek.  Bármikor találkoztunk, őszinte érdeklődést mutatott a szakkör tevékenysége iránt, javaslataival, tanácsaival segített minket.

Az Anyanyelvápolók Szövetségével is szoros maradt a kapcsolata, egyéni levelezőként küldte be a megoldásokat a „Beszélni nehéz!” című műsor szerkesztőségének egészen 2014-ig, részt vett a körvezetőknek rendezett táborokon, eseményeken. Munkáját Bárczi Géza-emlékéremmel ismerték el.

A Bessenyei Társaságnak is aktív tagja maradt, tevékenyen vett részt a szervezési feladatokban, a programok összeállításában. Az egyik ülésen tartott előadását hallgatva megbizonyosodhattunk arról is, hogy szellemi frissessége, igényessége, tájékozottsága semmit sem veszített az évek múlásával.

Súlyos balesete után kórházba került, majd megromlott egészségi állapota miatt 2015 áprilisától az Emmaus Evangélikus Szeretetotthonban részesítették  gondos ápolásban.

Többször meglátogattam. 2016-ban, mikor Nyíregyházán rendeztük meg az Anyanyelvi tábort, elvittem hozzá a teveinket, hogy érezze, nem feledkeztünk meg róla, kíváncsiak vagyunk a véleményére, hiszen 1995-ben Erzsike volt az egyik szervezője a nyíregyházi tábornak. Ezért is mentünk betegágyához Kovács Zsuzsával az „Szóról—Szóval” anyanyelvi műsor egyik szerkesztőjével. A tábor zárása után beszámoltam az eseményekről, amit nagyon szívesen fogadott. A felvételeken szereplő ismerős arcokat látva felidézte a körvezetők közösségével eltöltött szép emlékeket.

Szervezete a  közelmúltban adta fel a harcot.

Elkötelezettsége a magyar nyelv ápolása, szeretete, a magyar kultúra értékeinek megismertetése iránt példa  volt és lesz számomra, amit igyekszem  követni pályafutásom során.

Emlékét megőrizzük.

Nyikes Judit

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .