Szerencsés helyzetben vagyok, mert kellemes időt tölthettem egy számomra nagyon fontos emberrel, Kiss Endivel a Hooligans dobosával, aki annak ellenére, hogy nagyon elfoglalt mégis szánt rám időt. Amiért nagyon hálás vagyok. A szerencsi Hooligánok tökéletes példája annak, hogy kemény munkával és sok kitartással, az ember eléri a célját és hiába nagy karriert érnek el megmaradnak igaz embernek.
Gyerekkorodban melyik zenész vagy zenekar inspirált téged a legjobban, és milyen hatással volt rád?
– Nagyon gyerekkoromról kell beszélnem, mert 5 éves koromban kezdtem zenélni, óvodás korunkban alakultunk meg Tibivel, Csipával meg barátság volt, nem teljesen zene. Akkor még azt hiszem inkább a Hungária együttes volt Magyarországon, amit nagyon fontos tudni, hogy 1975-ről beszélünk, amikor még nem volt internet, és semmi nem volt ilyen könnyen elérhető, mint a mai világban. Szóval nem hallottál amerikai zenét, legalábbis mi annyi idősen nem, de ettől függetlenül persze tudtuk, hogy van Led Zeppelin, Black Sabbath vagy AC/DC és aztán persze be is kerültek az életünkben ezek a bandák amikor már a Szóljon a Rock című AC/DC filmet meg lehetett nézni moziban. A Beatlest nem lehet kikerülni, az mindig is jelen volt, az a dallam világ és az a banda.
Úgyhogy, ha lehet így nézni, a Hungáriában szerettem Szikora Róbertet és a Multimilliomos jazz dobost. Nagycsomószor többesszámban fogok beszélni, mert Tibivel annyira össze van kötve az életünk, ilyen zenei pályán, nem tudok csak magamról beszélni. Mert a mai napig is a legfontosabb, hogy jövőre lesz, hogy ötven éve együtt zenélek Tóth Tiborral.
Anyukád hogyan reagált, amikor elmondtad neki, hogy zenész szeretnél lenni?
– Anyukám mindig partnerem volt benne. Áh, Anyukám, a mai napig is az egyik legjobb barátom. Hál’ Istenem, ezt tudom mondani, hogy a mai napig is, mert 87 éves, és hogy él, és hogy vagány és laza és minden oké. Úgyhogy Ő soha nem tartott nekem keresztbe semmit, sőt mindig csak támogatta az egészet, bármivel is akartam volna foglalkozni, de ez az egy szerelem volt az életemben, bár nagyon kicsi koromban a foci is az volt, de utána már nem érdekelt engem. Úgyhogy ő támogató volt, mellettem állt mindenben aztán a nevelőapám is ugyan úgy segített a dolgokban. 12 éves koromban kaptam tőlük meglepetésszerűen az első igazi dobfelszerelésemet. Haza értem az iskolából és fel volt állítva a szobámban és akkor elájulás. Addig igaz vödrökön doboltam meg egy- két dob volt, vagy úttörő dob, de semmi nem baj.
Hogyan emlékszel vissza a Hooligans első éveire?
– ’92-ben kerültünk fel Budapestre, és akkor négy évet játszottunk a Dance nevű együttes formációban, aminek a vége csak annyi volt, hogy nevet és stílust változtattunk, és lettünk Hooligans de ugyanúgy Tibi és Csipa volt benne. Nálunk a basszusgitárosok utána már ingáztak, nem annyira durván, de volt a PG, bejött a Móricz Norbi, aztán jött a Késmárki Zsolti, és most van Romanek Gergő. Úgyhogy nálunk a basszusgitár szerep volt az, ami miatt nem mondhatjuk el, hogy gyerekkorunk óta együtt nyomjuk az egész banda. Az első néhány év, mint mindenben nyögve-nyelős, ’96-tól azért 2000-ig. Mondhatom azt, hogy be kellett magunkat játszani, nem találtunk menedzsert, ugye, mert nem volt egy jó üzleti vállalkozás és már csak akkor jönnek a menedzserek általában, amikor már valami ki van taposva, valaminek az útja. Nem volt más, mint hogy én elkezdtem, csináltam egy lemezkiadót, ilyen magánkiadásban, mert nem akarták a lemezkiadók kiadni. Csináltam egy barátommal, Somogy Pepével Bogát Records nevű lemezkiadót és akkor kiadtuk az első lemezünket így magánkiadásban. Én voltam a zenekarnak a koncertszervezője vagy menedzsere, mindegy, hogy hívjuk, ezek csak titulusok. Az volt a lényeg, hogy mivel nem találtam senkit, viszont haladni akartunk a dolgainkkal, úgyhogy próbáltam koncerteket szervezni és nem volt könnyű. Felhívtam egy helyet, -mindig ezt a példát mondom- :
– „Szia Kiss Endi vagyok a Hooligans együttesből.”
– „Honnan?”
– „Hooligans”
– „Mi?”
– „Hooligans”
Amíg meg nem ismernek egy brandet vagy nevet, addig ez így működik minden tekintettben. Aztán hála a Drága Jóistenkének utána már megismerték azért jobban a nevünket.
Mi adott nektek erőt és motivációt ahhoz, hogy tovább haladjatok, és ne adjátok fel?
– Az egyik, hogy gyerekkori álmunkat akartuk megvalósítani. Mondhatnám azt is, hogy nem is értük máshoz, de igaz is lenne félig. De természetesen tudtunk volna olyan dolgot csinálni, amivel az ember főleg abban az időben meg tud élni jobban. Mert azért mi éhenhalós korszakokat éltünk amikor felkerültünk Pestre. Utána jó pár évet éheztük, ha így nézzük, de nem rossz értelembe akarom mondani. Ha tudnám, hogy úgy végzik mondjuk, mint mi vagy még jobban akkor még a gyerekeimnek is egy kicsit -nem fogom megtenni természetesen- de ezt javasolnám. Nagyon helyre rakja az értékrendszeredet és utána is abba tudsz maradni, hogy az emberi mivoltodból nem lépsz ki soha. Amennyire csak lehet. Embernek maradni a legfontosabb bármit is csinál, bármivel is vagyunk megáldva, bármilyen szakmával sikeres lehet mindenki. Ha az emberséget elfelejti és az emberi jó dolgokat és azt, hogy a másikkal, hogy legyen, azt gyűlölni fogom mindig.
Utána kinyíltak a dolgot. Nem is lehet másképp csinálni a dolgokat csak úgy, hogy nincs B verzió csak A. Ez volt az A verzió, hogy mi zenészek vagyunk mert ezt imádjuk a világon a legjobban és ez nem változott. Ma reggel is úgy kelek fel, hogy ezt imádom a legjobban.
Mi lenne számodra a legnagyobb dolog, amit el tudnál képzelni egy Hooligans koncerten, ha minden háttér biztosítva lenne?
– Azon kívül, hogy adnánk egy szuper koncertet egy nagyon nagy látvánnyal a legfontosabb, hogy az emberek nagyon sokan lennének. 50 ezer embert szeretnék elképzelni oda, Magyarországon is 50 ezer Hooligans rajongót, akik nagyon-nagyon szeretik a zenénket és tudnak vele azonosulni és szeretjük egymást. Nekem elég lenne minden országban, hogyha 50 ezren szeretnének minket és eljönnének a koncertünkre egy évben egyszer. Akkor a világot be tudnánk járni. Így lesz!
Hogyan jött a Drum & Piano projekt Havasi Balázzsal?
– Akkor összekötöm a témákat. Az első lemezt azt én adtam ki, aztán megismerkedtem Balogh Zsolttal és ő a K.O. Records-al, a második lemezünket már ő adta ki és utána Zsolttal együtt bekerült az EMI-hoz a Hooligans együttes és az EMI lemez kiadónál volt Havasi Balázs is mint öltönyös, komolyzenei zongorista. Ott egy karácsonyibulin megismerkedtünk…mulattunk egy jó nagyot, buliztunk egyet, rájöttem, hogy az öltöny nem zárja ki azt, hogy ugyanolyan hülye legyen, mint én. Nagyon jó barátok lettünk, megszerettük egymást. Nagycsomószor buliztunk együtt. Egyszer csak mondta, -persze részegen – a zenészek egyébként hajlamosak arra, hogy bármilyen zenész is a másik valamit nyomjuk együtt. Balázzsal is ez volt- hogy ki kéne próbálni mit tud egy komolyzenei zongora meg a rock dob. Egyszer csak hozott egy dalt, „Írj már rá egy dobot.”, elvittem, írtam rá egy dobot, felvettük stúdióban és nagyon tetszett. Aztán ezzel elkezdtünk koncertezni annyira mennyire lehetett vagy tudtam. Mert ugye a Hooligans az elsődleges mindig is, ez mai napig is így van. Japánba lesz majd Balázs, de nem tudok menni vele, mert akkor Hooligansnek két koncertje is be van írva. Ilyen jó kis kaland. Szeretem nagyon emberileg őt, szeretem azt a zenét is, amit ott dobolhatok, a lelkemnek ez mindig jót tesz.
Mi volt a legnagyobb helyszín, ahol Havasi Balázzsal együtt felléptetek, és melyik koncert jelentette számodra a legemlékezetesebb élményt?
– Nem tudom hányban volt és melyik aréna, de amikor először kipróbálhattam, hogy forgok a dobbal fejjel lefele az nekem egy nagyon nagy mérföldkő volt. Gyerekkorom óta szerettem volna ezt kipróbálni. Nagyon izgultam, amikor először elmentem kipróbálni. Már a próba is, hogy hogy lesz meg, mint lesz. Mert Magyarországon nem az van, hogy akkor onnantól kezdve foroghatok napi 5 órát is rajta, hogy megszokjam, hogy minél jobban ki tudja az ember találni a dobolást is közben.
Milyen érzés élőben fellépni hatalmas tömegek előtt? Van még benned izgalom ennyi év után is?
– Nagyon durva izgulósnak nem mondanám magam. Van az az egészséges drukk és hogy minden oké legyen természetesen. Engem inspirál a közönség, ha minél többen vagyunk azt szeretem. Sok évig kipróbáltuk azt, hogy nincsenek rajtunk sokan, abból elég volt köszönöm szépen én inkább azt szeretem, hogyha kíváncsiak ránk. Nagyon jó érzés köszönöm a Drága Jóistennek. Kipróbálhattam nagycsomószor és remélem így is lesz 96 éves koromig. Az eddig életem az annyira boldog, hogy nem is tudok eléggé hálás lenni a Jóistennek.
Ha egy másik legendás bandában dobolhatnál egy koncert erejéig, melyik lenne az és miért?
– Én nagyon nagy Mötley Crüe fan vagyok/voltam, de ugye ott igazából nekem Tommy Lee a kedvencem. Na most, ha ott dobolnék, attól Tommy Lee-vel még nem dobolnék együtt. Ráadásul kicsit legyengült az a zenekar számomra…sajnos. Nem jók, na ez igazság. Mai zenekarokhoz képest is úgy, hogy azért nem idős emberekről beszélek, mert 8 évvel idősebbek csak, mint én. Igaz nem tudom, hogy mi lesz 8 év múlva, de azt tudom, hogy már 8 éve sem voltak túl jók sajnos. Így nem tudom a Mötley Crüe-t mondani ilyen értelemben. Akikkel dobolnék és mondjuk a kedvenceimről beszélek akkor inkább úgy nézzük, hogy: Tommy Lee-vel együtt két dobfelszerelés lenne és elmondom a zenekart: Steve Tyler énekelne az Aerosmith-ből, Nuno Bettencourt gitározna az Extreme-ből, Eddie Van Halen -ha élne még- gitározna. Aztán ciki lenne, mert én nem vagyok hozzájuk képest elég jó, de attól függetlenül ez lenne a banda és mondjuk basszusgitáron Flea játszana a Red Hot Chiliből.
Hogyan tartod formában a fizikai állóképességedet a hosszú turnék alatt?
– Öt napos edzéstervem van. Általában sportolok és akkor oké minden szinte heti ötször. Olyankor próbálkozom minden egészséges dologgal, aztán elő kerül a Rock’N’Roll. Akkor öt napot viszont züllök, bulizom, élem azt az életet, ami én vagyok, sőt az egyik vénám az tiszta, a másik meg, hogy imádom a Rock’N’Rollt.
Milyen tanácsot adnál a fiatal zenészeknek, akik sikeresek akarnak lenni a rockzenében?
– Előszöris azért kezdjetek el zenélni -ne a pénz miatt-, ha szereted akkor csináld! De én mindenkinek javaslom mert nagyon jó szakma. Én nagyon boldog ember vagyok, mert zenélhetek. Tiszta szívből csináljátok és egyszer csak bejön.
Szerinted a gyerekeid és anyukád büszkék rád?
Anyukám büszke, Ő elfogult. A gyerekeim is büszkék és nagyon jó a kapcsolatunk.
Hol élnél a legszívesebben, ha semmi sem számítana?
– Itt élnék. Lehetne mondjuk több ideig jó idő, mert én a jó időt szeretem, nem vagyok nagyon télpárti. Itt születtünk, ezért nehéz rá válaszolni, mert nagycsomószor lenne bennem, hogy szeretnék Miami-ban élni. Biztos, hogy honvágyam lenne, és nagyon hiányozna maga az emberi dolga, mert itt ismerünk mindenkit és itt van a barátaink. A családomról nem beszélek, mert azt úgyis csak úgy tudom elképzelni, hogyha együtt mennék ki, úgy nem, hogy egyedül kóválygok a világban. Ők a legfontosabbak számomra, a négy lányom, ettől függetlenül, hogy hol élnék?
Én imádom Amerikát. Tudod, hogy ha azt mondom, -Huh, ha Amerikába születtem volna, akkor lehet, hogy igazi rock sztár lehetnék. – Aztán lehet, hogy nem így lenne. Úgyhogy ezért nem merek ilyet mondani, mert lehet, hogy ott már régen egy halott ember lennék.
Én egy olyan világban szeretnék élni, ahol szeretik egymást az emberek és nem gonoszok. Csak ez az egy hiányzik nekem hozzá, hogy oké legyen. Még a telet is kibírnám. Nekem, most még szerencsém van, a zenekar miatt. Az lenne a jó, ha szeretnék egymást az emberek, feltétel nélkül. Nem azért, mert az egy ismert, gazdag ember vagy azért, mert azzal jó jóban lenni, hanem akkor önmagáért az emberért. Én így élek, és örülök, hogy így élhetek.
Ezek is érdekelhetnek még:
- Klasszikus zenéről kicsit másképp…
Ebben a cikkben, egy, a hétköznapokban nem túl gyakran boncolt témát, a klasszikus zenét fogom bemutatni. A riport elkészítésében közreműködött Fekete Katalin magánének tanárnő, aki a Vikár Sándor Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola egyik zenetanára. A célom, hogy szemléltetni tudjam a mesterséges intelligencia jártasságát ezen a területen.Olvasd tovább - A Rock ’N’ Roll és a komolyzene dobosa
Szerencsés helyzetben vagyok, mert kellemes időt tölthettem egy számomra nagyon fontos emberrel, Kiss Endivel a Hooligans dobosával, aki annak ellenére, hogy nagyon elfoglalt mégis szánt rám időt. Amiért nagyon hálás vagyok. A szerencsi Hooligánok tökéletes példája annak, hogy kemény munkával és sok kitartással, az ember eléri a célját és hiábaOlvasd tovább - Pokemon Scarlet és Violet: Egy hibákkal teli káosz, vagy óriási kasszasiker?
A pokemon legújabb játéka a Scarlet és Violet 2022-es megjelenéskor eléggé megosztó véleményeket kapott. Egyes játékosok ki nem állhatták, mivel folyamatos bugokkal, és glitchekkel, sokan még crashekkel is találkoztak végigjátszásuk során. Míg mások imádták a szabadságot, amit ez a játék kínál. Na de kinek van igaza? Ez itt a kérdés!Olvasd tovább - A DJ aki belopta magát a magyarok szívébe!
Ismerkedés az Ausztrál sztárral: Timmy Trumpet 1982. június 9.-én született Sydneyben. Ausztrál származású zenész, DJ, dalszerző és lemezproducer. Nemzetközileg az élőben történő trombitázásával vált ismertté. Eredeti neve Timothy Jude Smith. A magyarok számára a legszámottevőbb dolog az az, hogy egy magyar nőt vett feleségül. Ezt olyan csodálatosan tette meg, hogyOlvasd tovább - A metál úttörői – Metallica
A Metallica egy 1981-ben alakult amerikai thrash/heavy metál zenekar. Lars Ulrich közzétett egy hirdetést az egyik kaliforniai újságban, amire James Hetfield válaszolt, és így vette kezdetét a banda karrierje. A Metallica korai zenéire kezdetben gyors tempó volt jellemző. Az első komolyabb kritikai sikert a Master of Puppets című album érteOlvasd tovább