Siska Péter: Terminus est I. Nem köti már a valóság ritmuskényszere többé:győzött szörnyetegén, a világon az újkori hérosz. Győzelem az, ha a végén nincs, ahová hazatérjen? II. Zúg a harangszó, összemosódik a lélek a testtel:féli az ember az Istent. Féli az ember a Semmit. III. Térfigyelő kamerák rögzítik a napOlvasd tovább

Férfi és nő Nincs semmi összeolvadás.A kettőből sosem lesz egy,csak szépen lassan három.Én, a férfi, te, a nő,Meg ami kettőnkből van,a többes szám. TövisekEgyszer már elárultalak. Rózsa voltál.Most visszajöttem. Rózsa vagyok.Befelé nőnek a töviseim. Kéninger Levente (4/12.C)Olvasd tovább

Amióta ember az ember, nyíltan vagy kevésbé nyíltan felmerült benne a kérdés: vajon erkölcsileg elfogadható-e az igazság elferdítése, ha oka valamilyen jó célt szolgál? Vagy melyek azok az élethelyzetek, ahol megengedhetjük magunknak a valóság torzítását? Van ilyen egyáltalán? A Wikipédia szómagyarázata szerint minden olyan igazságtól eltérő adat, mely szándékosan hamisOlvasd tovább

Az 1956-os forradalom nyíregyházi hőseire emlékeztünk, amikor elhelyezzük az emlákezés koszorúit iskolánk három emléktábláján. Kik voltak ezek a hősök? Ballyné Fazekas Judit tanárnő visszaemlékezését olvashatjuk.Olvasd tovább

Különös, rendhagyó megemlékezés volt az idei. Tavaly, mikor iskolánk egykori diákjának, a kiváló írónak, Krúdy Gyulának az emléktábláját koszorúztuk meg, sokan voltunk. Emlékszem, Tamás Melinda tanárnő színjátszókörének tagjai az író egykori háza előtt léptek fel, én pedig három diákommal itt, az iskola előtt adtam elő az ünnepi beszédemet. Iskolánk vezetőségeOlvasd tovább