Március 27-én Nyíregyháza koszorúzással rótta le tiszteletét II. Rákóczi Ferenc emléktáblája előtt. II. Rákóczi Ferenc magyar főnemes és a Rákóczi-szabadságharc vezetője is volt egyben.
A csendes, ám annál meghittebb hangulatú megemlékezés a Kossuth téren zajlott, ahol a meghívott vendégek koszorúik elhelyezésével és fejhajtással tisztelegtek nemzeti hősünk születésnapja alkalmából.
Az eseményen a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium is koszorút helyezett el. Az iskolát Cserfalvi Csilla pedagógus és Hajnal Bence Levente 8/10 osztályos tanuló képviselte.
II. Rákóczi Ferenc
1676. március 27- én született a Zemplén megyei Borsi kastélyban. Édesapját, I. Rákóczi Ferencet nagyon hamar elvesztette. Édesanyja, Zrínyi Ilona 1682-ben feleségül ment Thököly Imre fejedelemhez.
1685 szeptemberében a császári csapatok közeledése miatt Zrínyi Ilona gyermekeivel együtt Munkácsra menekült. Novemberben azonban ostromzár alá vették a várat. Zrínyi Ilona irányította a várat két és fél évig, utána viszont feladta várat. Ez után el kellett menniük Magyarországról. Ferencet Csehországba, a Neuhaus jezsuita kollégiumba küldték. Itt tanult 1688 és 1690 között, majd 1690 őszén Prágába küldték, hogy egyetemi tanulmányait ott folytassa. 1694-ben feleségül vette Sarolta Amália hercegnőt.
1699-ben a kurucok mozgalmuk élére akarták őt állítani, először elutasította, majd 1700-tól segítségkérő leveleket írt XIV. Lajosnak, a francia királynak, egy tervezett felkeléshez. Azonban Rákóczit a nagysárosi kastélyban elfogták. Felesége és sógora segítségével elszökött, és Lengyelországba menekült. Újra felvette a kapcsolatot a francia udvarral, és 1703-ban érkezett el a felkelés ideje. Rákóczi elfogadta Esze Tamás kérését, és Munkácsnál a kuruc mozgalom élére állt.
A tarpai zászlóbontás után megkezdődött a nyolc évig tartó szabadságharc. A katonai sikerek hatására egy országgyűlést hívtak össze Szécsényben, ahol Rákóczit Magyarország fejedelmévé választották.
1704-ben a franciák vereséget szenvedtek a Habsburgoktól, ezért már nem tudtak annyi segítséget nyújtani a szabadságharcban, mint azelőtt. 1708-ban a trencséni vereség után a szabadságharc elbukott, mivel a francia segítség megszűnt, és a kuruc katonák belefáradtak a harcokba. Gróf Pálffy Jánost nevezték ki főparancsnoknak a császári seregek élén. 1711. április 30-án Károlyi Sándor és Pálffy János aláírták a Szatmári békét. Ezzel a harcoknak vége lett.
A történtek után Rákóczi már nem tért vissza Magyarországra, nem értett egyet a békével. Emigrációban élte le élete hátralevő részét. A törökországi Rodostóban halt meg 1735-ben.