A szabadság érzése mikor az ember a barátaival van igazán felemelő, örömteli érzés főleg, ha nem is egy ilyen jó cimbivel töltöd az időd. Az én személyes tapasztalatom az legyen bármilyen szituáció, ha a barátaimmal vagyok történhet akármi, semmi nem fog elszomorítani.
Amit tudni kell róluk mind egytől egyik kedves, életrevaló, csupaszív ember. Nyilván mindenkinek vannak rossz napjai, ezeket nem tudjuk elkerülni, de nem is kell ugyanis azok mutatják meg miért éri meg hálásnak lenni az életben, többek közt a barátokért, akik mellettünk vannak, ha épp otthon hagyod a pénztárcád, amibe benne van a bérleted és így venned kell egy napi jegyet vagy ha elfogyott a maradék kajád a suliban adnak abból a kevésből, ami nekik van. Bár ezeket a dolgokat nekünk is kötelességünk viszonozni. Ha az embernek több barátja is akad, – szerencsésen mondhatom, mint nekem – akkor néha kicsit nehéz lehet programot szervezni. Vegyük például azt a szituációt amikor el akarunk menni péntek délután kajálni egy jót és van, aki inkább hambit enne van, aki pizzát van, aki sehova nem menne és vagyok én, akinek mindegy csak együnk.
Miután megállapodtunk és eljutottunk sütit enni beszélgetünk egy sort megtárgyaljuk a hét történéseit és lehetne sorolni (…) majd feljön a legveszélyesebb kérdés
Melyik busszal menjünk haza?
Egy ütemet kihagy mindenki szíve majd ránéz a brigád az időre „8 perc múlva jön a busz”.
Lenyeljük az utolsó falatot megisszuk az utolsó 100ml- t, ami maradt majd az összes pakkot magunkra rántjuk és futunk az életünkért, ugyanis valakinek el kell érni az átszállást, van, akinek időre kell otthon lenni, van, akinek ezután még jelenése van és vagyok én ismét, akinek mindegy, de jobb, ha hamarabb haza ér, és mire ezt átgondoltuk már a buszon is ülünk és azt beszéljük mit kellene a következő alkalommal csinálni.
De ne felejtsük el, hogy hiába beszéljük meg sosem úgy lesz. Valahogy így zajlanak azok a kellemes kiruccanásaink. Miután mindenki a neki kitalált buszmegállóban leszállt én még robogok haza és boldog vagyok amiért ilyen az életem, de az elmélkedésem nem tart sokáig ugyanis már nekem is le kell szállnom. Elsétálok a sarki kisboltig, ahol a legbiztonságosabban lekötött biciklim hozom el, onnan majd indulok haza. Útközben sokat beszélgetek még pár barátommal, mert van amikor együtt jövünk haza, de sok esetben csak dúdolok valami zenét és élvezem a délután halk zaját.
Radvánszki Elena (9.C)
Ezek is érdekelhetnek még:
- Tavasz a falubanTavasz, avagy a felkelés ideje. Nálunk különös szerepe van a jó időnek, főleg itt falun, neki áll a kedves szomszéd a garázs takarításnak és így három napig a zajos konténerbe csapódó szemét hangját hallgatjuk. Na de nem csak a világ éled fel, hanem a korombéli tinik is nekiindulnak biciklivel vagyOlvasd tovább
- BarátokA szabadság érzése mikor az ember a barátaival van igazán felemelő, örömteli érzés főleg, ha nem is egy ilyen jó cimbivel töltöd az időd. Az én személyes tapasztalatom az legyen bármilyen szituáció, ha a barátaimmal vagyok történhet akármi, semmi nem fog elszomorítani. Amit tudni kell róluk mind egytől egyik kedves,Olvasd tovább
- Amit tudni kell a külföldi diákmunkárólEgyre több gimnazista gondolkodik azon, hogy a nyári szünetben külföldön vállaljon munkát. A diákmunka sokkal több, mint pénzkereseti lehetőség, izgalmas kaland is egyben. Egy másik országban élni néhány hétig vagy hónapig teljesen más tapasztalat, mint turistaként eltölteni ott pár napot. A fiatalok betekintést nyerhetnek a helyi kultúrába, szokásokba, és valódiOlvasd tovább
- Szívem folyója a TiszaMagyarországon 58 olyan település van, amely a Tisza mentén fekszik, ennek a kétharmada falu vagy község. Sokaknak a kisebb településekről negatív sztereotípiák jutnak csak eszükbe. Viszont én ezt szeretném megcáfolni és bemutatni nekem mit jelent egy ilyen községben élni.Olvasd tovább
- Erasmus+ program: egy felejthetetlen hét Bretagne-banIskolánk 13 diákja és két kísérő tanára 2025. november 9–16. között Franciaország nyugati részébe, Bretagne tartományba utazott Erasmus+ mobilitás keretében. Vendéglátónk a lesneveni Saint-François Notre-Dame intézmény volt, amely nagy szeretettel fogadott bennünket, és gazdag programmal készült a látogatásunkra.Olvasd tovább





