A szertorna különböző jellegű és különböző szereken bemutatott gyakorlatokból álló összetett sportág. Fiúk és lányok egyaránt űzhetik, részben eltérő szereken. A szertornán kívül a tornasportok közé tartozik még a ritmikus gimnasztika, a trambulin, az akrobatikus torna és az aerobik, de a torna alapokra a legjobban a fitkid hasonlít.
Bemutatása:
A torna, a szertorna az ókortól napjainkig a három alapsportág közé tartozott. A szertorna gyakorlatai a talaj, az ugrás, a gerenda és a felemás korlát a nőknél, és szintén a talaj, az ugrás, gyűrű, korlát, lólengés, nyújtó található a fiú gyakorlatok között. A gyakorlatokat általában hat bíró és egy döntő bíró minősíti, 1-től 10-ig terjedő pontszámot adhatnak, tizedes pontossággal.
Magyarországon az első nyilvános tornaegylet 1819-ben nyitotta meg a kapuit, majd folyamatosan sorra alakultak az akkoriban testgyakoroldáknak hívott tornatermek. A versenyszerű tornasport első bajnokságát 1905-ben szervezték hazánkban.
A túl korai kezdés káros lehet a fejlődésre. A legtöbb veszélyt a sérülések, a csont- és ízületi bántalmak jelentik.
Magyar tornászok olimpián:
Pelle István:
Az 1932-es Los Angelesi nyári olimpiai játékokon talajon és lólengésben olimpiai bajnoki címet szerzett, ezzel ő lett a magyar tornasport első olimpiai bajnoka.
Pataki Ferenc:
1948-ban London ban talajon első helyezést ért el (olimpiai bajnoki cím), megszerezve a magyar tornasport első mesterfokú férfi bajnoka címet. 1932-ben Los Angelesben két olimpiai címe után megszerezte a harmadik magyar olimpiai érmet.
Csollány Szilveszter:
2000-ben Sydneyben a döntőben nyújtott teljesítményével megnyerte gyűrűn az aranyérmet, majd a záróünnepségén ő vihette a magyar zászlót. A szezon végén begyűjtötte a mesterfokú bajnoki címet és a világkupa-elsőségét gyűrűn.
Magyar Zoltán:
1976-ban Monréalban és 1980-ban Moszkvában lólengésben volt eredményes. Edzőjével, Vígh Lászlóval számos új technikai elemet dolgozott ki, nevéhez fűződik az orsó, a szökkenő-vándor és a róla elnevezett elem, a Magyar-vándor első bemutatása.
Borkai Zsolt:
1988 januárjában vállműtétet hajtottak végre rajta. A visszatérésére májusig kellett várnia, első nemzetközi versenye az olimpia volt. 1988-ban Szöulban lólengésben ért el első helyezést bokasérüléssel.
Berki Krisztián:
2012-ben Londonban az olimpián a lólengés selejtezőjében egy elemet kihagyott, de a pontszáma így is az ötödik helyen juttatta a fináléba a szeren. Lólengésben lett ért el olimpiai első helyezést.
Keleti Ágnes:
1952-ben Helsinkiben a talaj bajnoka volt, ezenkívül egy ezüst- és két bronzérmet nyert.
1956-ban Melbourne-ben talaj, gerenda, felemás korláton nyert olimpiát.
Korondi Margit:
Az 1952-es helsinki nyári olimpián felemás korláton olimpiai bajnoki címet szerzett. Röviddel ezután egy versenyen megsérült és három évre felhagyott a tornával.
Ónodi Henrietta:
1992-ben Barcelonában ugrásban nyert olimpiát. Talajon ezüstérmes, csapatban hatodik, egyéni összetettben nyolcadik lett. A világbajnokságon lóugrásban első, talajon második helyen végzett.
Ezek is érdekelhetnek még:
- „A határaimat feszegetem” – Interjú Tikász Ádám, az első magyar férfi naturál IFBB Pro versenyzővel
A testépítés sokak számára csupán izomról és külsőségekről szól, pedig a színpad mögött komoly mentális küzdelem, fegyelem és tudatosság áll. Tikász Ádám története különösen figyelemre méltó: ő az első magyar férfi, aki naturál versenyzőként szerezte meg az IFBB Pro kártyát. Vele beszélgettünk a kezdetekről, a versenyfelkészülés árnyoldalairól, az egészség kérdéséről,Olvasd tovább - Tanár-diák rangadó a Kossuthban
Március 19-én, csütörtökön rendeztük meg az immár hagyományosnak tekinthető tanár-végzős diák labdarúgó mérkőzést.Olvasd tovább - BL rendszer röviden
Az UEFA által rendezett kupaverseny sokaknak nem könnyű megérteni. Erre adok most egy egyszerű magyarázatot.Olvasd tovább - Kezdő búvárkodás
Sokan a nyaralásuk alatt fedezik fel ezt a sportot, akik később akár hobbybúvárokként vagy komoly profi búvárokként folytatják ezt a tevékenységet.Olvasd tovább - Szokatlan világbajnokság?
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság a 23. világbajnokság lesz, melyet 2026-ban az Egyesült államok, Kanada és Mexikó közösen rendez, 16 városban. Az Egyesült Államokban 60 mérkőzést fognak tartani, míg a szomszédos Kanadában és Mexikóban pedig tízet-tízet. A tornán 48 csapat vesz részt, első alkalommal a világbajnokságok történetében. A labdarúgásban egy óriási eseményOlvasd tovább