A szertorna különböző jellegű és különböző szereken bemutatott gyakorlatokból álló összetett sportág. Fiúk és lányok egyaránt űzhetik, részben eltérő szereken. A szertornán kívül a tornasportok közé tartozik még a ritmikus gimnasztika, a trambulin, az akrobatikus torna és az aerobik, de a torna alapokra a legjobban a fitkid hasonlít.
Bemutatása:
A torna, a szertorna az ókortól napjainkig a három alapsportág közé tartozott. A szertorna gyakorlatai a talaj, az ugrás, a gerenda és a felemás korlát a nőknél, és szintén a talaj, az ugrás, gyűrű, korlát, lólengés, nyújtó található a fiú gyakorlatok között. A gyakorlatokat általában hat bíró és egy döntő bíró minősíti, 1-től 10-ig terjedő pontszámot adhatnak, tizedes pontossággal.
Magyarországon az első nyilvános tornaegylet 1819-ben nyitotta meg a kapuit, majd folyamatosan sorra alakultak az akkoriban testgyakoroldáknak hívott tornatermek. A versenyszerű tornasport első bajnokságát 1905-ben szervezték hazánkban.
A túl korai kezdés káros lehet a fejlődésre. A legtöbb veszélyt a sérülések, a csont- és ízületi bántalmak jelentik.
Magyar tornászok olimpián:
Pelle István:
Az 1932-es Los Angelesi nyári olimpiai játékokon talajon és lólengésben olimpiai bajnoki címet szerzett, ezzel ő lett a magyar tornasport első olimpiai bajnoka.
Pataki Ferenc:
1948-ban London ban talajon első helyezést ért el (olimpiai bajnoki cím), megszerezve a magyar tornasport első mesterfokú férfi bajnoka címet. 1932-ben Los Angelesben két olimpiai címe után megszerezte a harmadik magyar olimpiai érmet.
Csollány Szilveszter:
2000-ben Sydneyben a döntőben nyújtott teljesítményével megnyerte gyűrűn az aranyérmet, majd a záróünnepségén ő vihette a magyar zászlót. A szezon végén begyűjtötte a mesterfokú bajnoki címet és a világkupa-elsőségét gyűrűn.
Magyar Zoltán:
1976-ban Monréalban és 1980-ban Moszkvában lólengésben volt eredményes. Edzőjével, Vígh Lászlóval számos új technikai elemet dolgozott ki, nevéhez fűződik az orsó, a szökkenő-vándor és a róla elnevezett elem, a Magyar-vándor első bemutatása.
Borkai Zsolt:
1988 januárjában vállműtétet hajtottak végre rajta. A visszatérésére májusig kellett várnia, első nemzetközi versenye az olimpia volt. 1988-ban Szöulban lólengésben ért el első helyezést bokasérüléssel.
Berki Krisztián:
2012-ben Londonban az olimpián a lólengés selejtezőjében egy elemet kihagyott, de a pontszáma így is az ötödik helyen juttatta a fináléba a szeren. Lólengésben lett ért el olimpiai első helyezést.
Keleti Ágnes:
1952-ben Helsinkiben a talaj bajnoka volt, ezenkívül egy ezüst- és két bronzérmet nyert.
1956-ban Melbourne-ben talaj, gerenda, felemás korláton nyert olimpiát.
Korondi Margit:
Az 1952-es helsinki nyári olimpián felemás korláton olimpiai bajnoki címet szerzett. Röviddel ezután egy versenyen megsérült és három évre felhagyott a tornával.
Ónodi Henrietta:
1992-ben Barcelonában ugrásban nyert olimpiát. Talajon ezüstérmes, csapatban hatodik, egyéni összetettben nyolcadik lett. A világbajnokságon lóugrásban első, talajon második helyen végzett.
Ezek is érdekelhetnek még:
- A 2024-es FIDE elődöntő
Aki esetleg követi a legfrissebb sakk híreket, az valószínűleg már tudomást szerezhetett a minden évben meghirdetett FIDE sakk elődöntőröl. De mit is takar a bajnokság?Olvasd tovább - NBA All Star: a legjobbak pályája
Az NBA 1951 óta eddig összesen 72-szer rendezte meg az All Star gálát. Ezen a meccsen nem a győzelem számít igazán, hanem sokkal inkább az, hogy ki lesz az MVP. A gálán minden évben születnek hihetetlen megmozdulások és rekordok, idén az eddigi legnagyobb pontszámú mérkőzést játszották, majdnem 400 pont születettOlvasd tovább - Miért jó a kajakozás?
A kajakozás a koordinációs és kondicionális képességeket fejleszti, melyeknek köszönhetően az emberek terhelhetősége megnövekszik. Az felsőtestet erősíti és a test minden izmát megmozgatja.Olvasd tovább - A magyar labdarúgás története
Az első írásos emlékünk 1879-ből származik, amikor is Molnár Lajos: Atlétikai gyakorlatok című könyvében ismerteti az akkor újdonságnak számító sportot, a labdarúgást.Olvasd tovább - Siker a Fekvenyomó Diákolimpián
2024. március 23-24-én részt vettem a Budapesten zajló Országos Fekvenyomó Diákolimpián, ami a Szent Gellért Sportcsarnokban volt megrendezve.Olvasd tovább