Szertorna

A szertorna különböző jellegű és különböző szereken bemutatott gyakorlatokból álló összetett sportág. Fiúk és lányok egyaránt űzhetik, részben eltérő szereken. A szertornán kívül a tornasportok közé tartozik még a ritmikus gimnasztika, a trambulin, az akrobatikus torna és az aerobik, de a torna alapokra a legjobban a fitkid hasonlít.

Bemutatása:

A torna, a szertorna az ókortól napjainkig a három alapsportág közé tartozott. A szertorna gyakorlatai a talaj, az ugrás, a gerenda és a felemás korlát a nőknél, és szintén a talaj, az ugrás, gyűrű, korlát, lólengés, nyújtó található a fiú gyakorlatok között. A gyakorlatokat általában hat bíró és egy döntő bíró minősíti, 1-től 10-ig terjedő pontszámot adhatnak, tizedes pontossággal.

Magyarországon az első nyilvános tornaegylet 1819-ben nyitotta meg a kapuit, majd folyamatosan sorra alakultak az akkoriban testgyakoroldáknak hívott tornatermek. A versenyszerű tornasport első bajnokságát 1905-ben szervezték hazánkban.

A túl korai kezdés káros lehet a fejlődésre. A legtöbb veszélyt a sérülések, a csont- és ízületi bántalmak jelentik.

Magyar tornászok olimpián:

Pelle István:

Az 1932-es Los Angelesi nyári olimpiai játékokon talajon és lólengésben olimpiai bajnoki címet szerzett, ezzel ő lett a magyar tornasport első olimpiai bajnoka.

Pataki Ferenc:

1948-ban London ban talajon első helyezést ért el (olimpiai bajnoki cím), megszerezve a magyar tornasport első mesterfokú férfi bajnoka címet. 1932-ben Los Angelesben két olimpiai címe után megszerezte a harmadik magyar olimpiai érmet.

Csollány Szilveszter:

2000-ben Sydneyben a döntőben nyújtott teljesítményével megnyerte gyűrűn az aranyérmet, majd a záróünnepségén ő vihette a magyar zászlót. A szezon végén begyűjtötte a mesterfokú bajnoki címet és a világkupa-elsőségét gyűrűn.

Magyar Zoltán:

1976-ban Monréalban és 1980-ban Moszkvában lólengésben volt eredményes. Edzőjével, Vígh Lászlóval számos új technikai elemet dolgozott ki, nevéhez fűződik az orsó, a szökkenő-vándor és a róla elnevezett elem, a Magyar-vándor első bemutatása. 

Borkai Zsolt:

 1988 januárjában vállműtétet hajtottak végre rajta. A visszatérésére májusig kellett várnia, első nemzetközi versenye az olimpia volt. 1988-ban Szöulban lólengésben ért el első helyezést bokasérüléssel.

Berki Krisztián:

2012-ben Londonban az olimpián a lólengés selejtezőjében egy elemet kihagyott, de a pontszáma így is az ötödik helyen juttatta a fináléba a szeren. Lólengésben lett ért el olimpiai első helyezést.

Keleti Ágnes:

1952-ben Helsinkiben a talaj bajnoka volt, ezenkívül egy ezüst- és két bronzérmet nyert.

1956-ban Melbourne-ben talaj, gerenda, felemás korláton nyert olimpiát.

Korondi Margit:

Az 1952-es helsinki nyári olimpián felemás korláton olimpiai bajnoki címet szerzett. Röviddel ezután egy versenyen megsérült és három évre felhagyott a tornával.

Ónodi Henrietta:

1992-ben Barcelonában ugrásban nyert olimpiát. Talajon ezüstérmes, csapatban hatodik, egyéni összetettben nyolcadik lett. A világbajnokságon lóugrásban első, talajon második helyen végzett.

Ezek is érdekelhetnek még:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .