A szertorna különböző jellegű és különböző szereken bemutatott gyakorlatokból álló összetett sportág. Fiúk és lányok egyaránt űzhetik, részben eltérő szereken. A szertornán kívül a tornasportok közé tartozik még a ritmikus gimnasztika, a trambulin, az akrobatikus torna és az aerobik, de a torna alapokra a legjobban a fitkid hasonlít.
Bemutatása:
A torna, a szertorna az ókortól napjainkig a három alapsportág közé tartozott. A szertorna gyakorlatai a talaj, az ugrás, a gerenda és a felemás korlát a nőknél, és szintén a talaj, az ugrás, gyűrű, korlát, lólengés, nyújtó található a fiú gyakorlatok között. A gyakorlatokat általában hat bíró és egy döntő bíró minősíti, 1-től 10-ig terjedő pontszámot adhatnak, tizedes pontossággal.
Magyarországon az első nyilvános tornaegylet 1819-ben nyitotta meg a kapuit, majd folyamatosan sorra alakultak az akkoriban testgyakoroldáknak hívott tornatermek. A versenyszerű tornasport első bajnokságát 1905-ben szervezték hazánkban.
A túl korai kezdés káros lehet a fejlődésre. A legtöbb veszélyt a sérülések, a csont- és ízületi bántalmak jelentik.
Magyar tornászok olimpián:
Pelle István:
Az 1932-es Los Angelesi nyári olimpiai játékokon talajon és lólengésben olimpiai bajnoki címet szerzett, ezzel ő lett a magyar tornasport első olimpiai bajnoka.
Pataki Ferenc:
1948-ban London ban talajon első helyezést ért el (olimpiai bajnoki cím), megszerezve a magyar tornasport első mesterfokú férfi bajnoka címet. 1932-ben Los Angelesben két olimpiai címe után megszerezte a harmadik magyar olimpiai érmet.
Csollány Szilveszter:
2000-ben Sydneyben a döntőben nyújtott teljesítményével megnyerte gyűrűn az aranyérmet, majd a záróünnepségén ő vihette a magyar zászlót. A szezon végén begyűjtötte a mesterfokú bajnoki címet és a világkupa-elsőségét gyűrűn.
Magyar Zoltán:
1976-ban Monréalban és 1980-ban Moszkvában lólengésben volt eredményes. Edzőjével, Vígh Lászlóval számos új technikai elemet dolgozott ki, nevéhez fűződik az orsó, a szökkenő-vándor és a róla elnevezett elem, a Magyar-vándor első bemutatása.
Borkai Zsolt:
1988 januárjában vállműtétet hajtottak végre rajta. A visszatérésére májusig kellett várnia, első nemzetközi versenye az olimpia volt. 1988-ban Szöulban lólengésben ért el első helyezést bokasérüléssel.
Berki Krisztián:
2012-ben Londonban az olimpián a lólengés selejtezőjében egy elemet kihagyott, de a pontszáma így is az ötödik helyen juttatta a fináléba a szeren. Lólengésben lett ért el olimpiai első helyezést.
Keleti Ágnes:
1952-ben Helsinkiben a talaj bajnoka volt, ezenkívül egy ezüst- és két bronzérmet nyert.
1956-ban Melbourne-ben talaj, gerenda, felemás korláton nyert olimpiát.
Korondi Margit:
Az 1952-es helsinki nyári olimpián felemás korláton olimpiai bajnoki címet szerzett. Röviddel ezután egy versenyen megsérült és három évre felhagyott a tornával.
Ónodi Henrietta:
1992-ben Barcelonában ugrásban nyert olimpiát. Talajon ezüstérmes, csapatban hatodik, egyéni összetettben nyolcadik lett. A világbajnokságon lóugrásban első, talajon második helyen végzett.
Ezek is érdekelhetnek még:
- UEFA Bajnokok Ligája 2023/2024
A 2023-2024-es UEFA Bajnokok ligája a legrangosabb európai nemzetközi labdarúgó kupa, mely jelenlegi nevén 69. alkalommal került kiírásra. A döntőnek a londoni Wembley Stadion ad otthont.Olvasd tovább - A magyar néptánc szépsége
Miért jó a néptánc? Van-e értelme még a mai világban viseletbe öltözni és régi zenékre táncolni? Miért szeretik az emberek? Gyere elmondom…Olvasd tovább - 2024 LABDARÚGÓ-EB
A 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság – vagy egyszerűen Euro 2024 – lesz a 17. Európa-bajnokság, amely az UEFA által szervezett, négyévente megrendezésre kerülő, férfi labdarúgó-válogatottjai számára kiírt Európa-bajnokság. A tornát 2024. június 14. és július 14. között rendezik Németországban és ezen az Európa-bajnokságon Magyarország is részt fog venni. Hat csoport lesz:Olvasd tovább - A Magyar Parasport Napja előtt két nappal – 2024.02.20.
Ugrándozok az időben, ahogy máskor is szoktam. Erről már senki és semmi nem tud leszoktatni, mégiscsak a Vissza a jövőbe trilógián nőttem fel. Akkor hát irány kettőezer-tizenhét decembere! A Magyar Országgyűlés 2017. december 12-én egyhangúlag, tartózkodás és ellenszavazat nélkül határozatba foglalta a Magyar Sport, a Magyar Parasport, a Magyar DiáksportOlvasd tovább - „Az Aranycsapat és a magyar futball története” című vetélkedőről
Már megint késésben vagyok. Egy csomó dologról nem értekeztem, ami sport, testnevelés, sporttörténet, olimpiatörténet és Kossuth. Lehet, hogy nem is Pazonyi György a becsületes nevem, hanem Pató Pál? Bármi előfordulhat és annak az ellenkezője is.Olvasd tovább