Nem mindennapi eredményt ért el iskolánk egyik tanulója, Varga Attila: pályamunkája bekerült egy országos verseny legjobb 19 alkotása közé. A témája a mesterséges intelligencia és annak hatása volt. Attila mesélt a pályázatról és az MI-ről alkotott véleményéről
– Először is gratulálni szeretnék az elért eredményedhez! A 158 benyújtott munka közül az általad készített pályamű bekerült a legjobb 19 közé. Hogyan értékeled ezt?
– Köszönöm szépen. Részben örülök neki, mert ez volt az első ilyen jellegű megmérettetésem, részben pedig nyilván jobban örültem volna egy „dobogós” helynek. Na de majd legközelebb…
– Mikor hallottál először a pályázati hirdetésről, és mi inspirált arra, hogy jelentkezz rá?
– Juhász Attila tanár úrtól hallottam róla. Nem volt benne kényszer, csak lehetőség. Talán az inspirált benne, hogy mindig is érdekelt az MI világa. Sokat foglalkozom vele a szabadidőmben, így gondoltam, belevágok.
– Mi volt a téma, amivel pályáztál, és miért ezt választottad?
– Több téma közül lehetett választani. Én az MI és a munkaerőpiac összefüggéseihez kapcsolódó témát választottam. Hogy miért? Talán azért, mert ez most a legaktuálisabb probléma, ami közvetlen hatással van a tanulással eltöltött évek utáni életünkre. Talán még az oktatási rendszerrel kapcsolatos téma lett volna érdekes számomra, de ezt is érintettem a pályázaton belül, hiszen a kettő erősen összefügg.
– Megemlítetted az arany középutat, és hogy szerinted hol található az az MI használatában. Ezzel kapcsolatban szerinted hol van az arany középút egy átlagember életében, amikor MI-t használ?
– Realizálnunk kell, hogy az MI mennyire hasznos specifikus feladatok megoldásában, vagy akár ötletek gyűjtésében, produktivitásunk felgyorsításában, automatizált feladatok végzésében. Főleg a használatunk mennyiségében rejlik az igazság: ne használjuk annyit, hogy ne tudjunk tőle önálló gondolatokat képezni. Viszont annyira keveset sem, hogy már ne is érezzük az MI által nyújtott előnyöket. Véleményem szerint az arany középút mindenkinél mást jelent. A lényeg, hogy eszközként kezeljük, és ne a gondolkodásunk helyettesítőjeként.
– Számomra érdekes gondolat még, amiről szó esik a pályaműben, hogy az MI nem gondolkodik, csak mintázatokat, már mások által megfogalmazott gondolatokat követ. Szerinted az emberek miért tulajdonítanak az MI számára mindennek ellenére intelligenciát, személyiséget vagy mélyebb érzelmi köteléket?
– Igen, ez igaz. Az MI nem gondolkodik, de ettől függetlenül úgy tűnhet, mintha egy nagyon tág, kevert személyisége lenne. Ez abból adódik, hogy a sok millió, mások által megfogalmazott mondatot próbálja utánozni, ezért akár intelligensnek is tűnhet. Pedig leegyszerűsítve nem más, mint sok-sok token és számítás. A pályázatban szerintem elég jól kifejeztem ezt: „Olyan, mint egy okos papagáj, amely mindenre emlékszik, amit mondunk neki, és bármikor bármit visszamond ebből. A probléma az, hogy a papagáj nem tudja, miről beszél!”
– Az MI szerepe az oktatásban is említésre került a munkádban. Véleményed szerint az MI mikor és hogyan cserélheti le, esetleg javíthatja fel a jelenlegi oktatási rendszert, ha ez egyáltalán lehetséges?
– Szerintem itt senkit sem fognak lecserélni, hiszen az embernek ember kell, nem pedig robot a kötődéshez, a valós érzelmi fejlődéshez és tanuláshoz.
Emellett az is egyértelmű, hogy változásra lesznek kényszerítve az iskolák és az oktatási rendszer. Már akár az általános iskolában érdemes lenne megtanítani a gyerekeknek a hatékony és biztonságos MI-használatot. Gondoljunk csak bele: azok a gyerekek, akik most 4-5 évesek, később már nemcsak a házi feladatukat fogják MI-vel megoldani. Rengeteg veszély származhat, illetve már származik is a korai, helytelen MI-használatból. Ahogy a munkaerőpiacon, úgy az oktatásban is meg kell jelennie a tudatos és felelősségteljes használatra való felkészítésnek. Nem az a kérdés, hogy használjuk-e, hanem az, hogy hogyan.
– Milyen feladatokat „soha” nem szabad az MI-re bíznunk szerinted?
– Nem dönthet helyettünk fontos kérdésekben. Elemezni lehet vele az adott döntéshez kapcsolódó témát, de a konklúziót nekünk kell levonnunk. Rendkívül leegyszerűsítve: semmi olyat, amit egy papagájra sem bíznánk rá.
– Neked hol segít az MI a tanulás folyamatában, és hol segíthetne másoknak?
– Én egy privát tanárként kezelem, nem pedig egy házi feladat-megoldó gépként.
A mai modellek multimodálisak, tehát képet, hangot, videót, valamint különféle fájlformátumokat is képesek befogadni. Mivel az órára már nem tudok „visszamenni” az otthoni felkészülés közben, ezért feltöltöm az adott tananyagot kontextusként, amelyből az MI-vel tanulói jegyzetet generáltatok, vagy elmagyarázom neki a dolgozattípusaimat, így az MI már tud nekem gyakorlófeladatokat készíteni, amelyeket azok kidolgozása után „közösen” is tudunk elemezni.
Szerintem ezzel, vagy egy hasonló módszerrel bárkinek segíthet a tanulásban. Ha például tanulókártyákat szeretnél, csak küldd be az MI-nek az adott tananyagot — ez lesz a kontextus. Konkrétan fogalmazd meg, mire van szükséged, dőlj hátra, és várd, hogy elkészüljenek az adott tananyaghoz kapcsolódó kártyáid.
Attila teljes pályaműve itt található:
Attila gondolatai alapján kirajzolódik, hogy a mesterséges intelligenciát tudatosan használt eszközként érdemes kezelni, amely megfelelő alkalmazás mellett hatékonyan segítheti a tanulást, a munkát és a jövő feladatait.
Ezek is érdekelhetnek még:
- Az MI által befolyásolt új világ
Nem mindennapi eredményt ért el iskolánk egyik tanulója, Varga Attila: pályamunkája bekerült egy országos verseny legjobb 19 alkotása közé. A témája a mesterséges intelligencia és annak hatása volt. Attila mesélt a pályázatról és az MI-ről alkotott véleményéről – Először is gratulálni szeretnék az elért eredményedhez! A 158 benyújtott munka közülOlvasd tovább - Megéri megvenni a McLaren 720S-T?
A McLaren 720S egy brit gyártású szupersportautó, amely a McLaren „Super Series” modelljei közé tartozik. A gyártó célja az volt, hogy extrém teljesítményt és kiváló vezetési élményt adjon a vásárlóknak.Olvasd tovább - A közösségi média hatása a nőkre
A 21. század egyik legmeghatározóbb jelensége a közösségi média térnyerése. Az olyan platformok, mint a Facebook, az Instagram, a TikTok vagy a Pinterest, alapjaiban változtatták meg a kommunikáció, az önkifejezés és a kapcsolattartás módját. Bár ezek az oldalak számos lehetőséget kínálnak, a nők életére gyakorolt hatásuk különösen összetett: egyszerre hordoznakOlvasd tovább - A dohányzás káros hatásai
A dohányzás az egyik legkárosabb szokás, amely komoly veszélyt jelent az egészségre. A cigarettában található anyagok nemcsak a dohányos szervezetét rongálják, hanem a környezetében élőkét is. Számos betegség kialakulásához vezethet.Olvasd tovább - Butul a társadalom a közösségi médiától? (Egy Z generációs szemszögéből)
Több kutatás is beszámolt arról, hogy a Z generáció „leszerepelt” a Y generációval összevetett IQ teszteken. Mivel korábban még sosem történt ilyen (az állandó technikai fejlődéseknek köszönhetően), felmerülhet bennünk a kérdés, hogyha most járunk az eddigi technológiai csúcspontnál, akkor miért teljesítünk rosszabbul, mint az elődeink. Erre ad rövid választ sokakOlvasd tovább