Manapság egyre nagyobb teret nyernek az elektromos autók életünkben. Van, akinek ez tetszik,
viszont sokan vannak, akik nagyon nem díjazzák ezt a fajta térnyerést, hiszen úgy vélik, hogy az
elektromos autózás sokkal szennyezőbb a környezetünkre nézve, mint a belsőégésű motorokkal
működő autókkal való közlekedés. De hol is itt az igazság?
Nézzük meg a szennyezés mértékét!
Egy liter benzin kb 9,5 Kwh áramnak felel meg. Egy elektromos autó hatékonysága ezáltal 72%, míg egy
belsőégésűé 16% az energiatermelését tekintve. Egy liter üzemanyag elégése után 2,4 kg CO2
kerül a levegőbe. Egy elektromos autó CO2 kibocsátása a működése közben gyakorlatilag nulla. 1 Kwh
áram megtermelésével Magyarországon kb. 200g CO2 kerül a levegőbe.
Nagy dilemmának tűnik a hatótáv is
Sok laikusnak ez a legnagyobb „problémája”, miközben egy átlag villanyautó is képes 350-400 km
megtételére egy feltöltéssel. Ez a hatótáv bőven elég egy naponta 100 km-t utazó, munkába
ingázó személy számára, főleg, ha van lehetősége az otthoni töltésre – egy családi házban élő személynek ez is egész egyszerűen kivitelezhető. Ha valaki nyaralásra szeretne menni villanyautójával, és kisebb a hatótáv 500-600 km-el, mint egy belsőégésű motorosé, itt is egész
egyszerű a képlet, hiszen a meglévő töltőhálózatnak köszönhetően ez a probléma is megoldható,
maximum az útidő hossza lesz több a több megállás miatt, mint egyébként lenne.
Melyik kinek ajánlható?
Jelenleg az elektromos autó hatékonysága miatt sokkal jobban megéri egy átlagos személy vagy család
számára, hogy ha megtehetik, inkább egy ilyen autót vásároljanak, mint egy belsőégésűt. A környezetvédelmi szempontok is segíthetnek a döntés meghozatalában. A belsőégésű autók a nagy távolságokat napi szinten ingázó személyek számára ajánlhatók, hiszen sokkal egyszerűbben megtehetők ezek az utak egy belsőégésű motorral felszerelt autóval, mint egy elektromossal.
Ezek is érdekelhetnek még:
- Megéri megvenni a McLaren 720S-T?
A McLaren 720S egy brit gyártású szupersportautó, amely a McLaren „Super Series” modelljei közé tartozik. A gyártó célja az volt, hogy extrém teljesítményt és kiváló vezetési élményt adjon a vásárlóknak.Olvasd tovább - A közösségi média hatása a nőkre
A 21. század egyik legmeghatározóbb jelensége a közösségi média térnyerése. Az olyan platformok, mint a Facebook, az Instagram, a TikTok vagy a Pinterest, alapjaiban változtatták meg a kommunikáció, az önkifejezés és a kapcsolattartás módját. Bár ezek az oldalak számos lehetőséget kínálnak, a nők életére gyakorolt hatásuk különösen összetett: egyszerre hordoznakOlvasd tovább - A dohányzás káros hatásai
A dohányzás az egyik legkárosabb szokás, amely komoly veszélyt jelent az egészségre. A cigarettában található anyagok nemcsak a dohányos szervezetét rongálják, hanem a környezetében élőkét is. Számos betegség kialakulásához vezethet.Olvasd tovább - Butul a társadalom a közösségi médiától? (Egy Z generációs szemszögéből)
Több kutatás is beszámolt arról, hogy a Z generáció „leszerepelt” a Y generációval összevetett IQ teszteken. Mivel korábban még sosem történt ilyen (az állandó technikai fejlődéseknek köszönhetően), felmerülhet bennünk a kérdés, hogyha most járunk az eddigi technológiai csúcspontnál, akkor miért teljesítünk rosszabbul, mint az elődeink. Erre ad rövid választ sokakOlvasd tovább - A pörölycápa életmódja
A pörölycápa egy igen különleges cápafaj, sokak kedvence. Angolul a ,,Hammerhead shark” nevet kapta, mert jellegzetes kalapács formájú az állat feje. Szemei feje két oldalán, külön-külön helyezkednek el, így 360°-os látást biztosítanak a fajnak, ez által jobban tud vadászni. A cikkben részletesebb bemutatásra kerül a pörölycápa.Olvasd tovább